Lovas bélyegek

A Magyar Posta négy címletből álló bélyegsorozat és három bélyegképet tartalmazó blokk kibocsátásával mutat be néhány jellegzetes hazai lófajt.

A ló hatezer éve társa az embernek. Hazánkat történelmünk, hagyományaink alapján lovas nemzetnek ismerik Európában. A technikai fejlődés változtatta meg a ló és az ember kapcsolatát, napjainkban pedig már jelentős szerepet kap a szabadidő eltöltésben, a kikapcsolódásban, de az egészség rehabilitációban is.

A sorszámozott blokk bélyegképein a hucul, lipicai és kisbéri félvér lófajták láthatók. A blokk keretrajzán dombornyomással egy lófej és az "Élő örökségünk" felirat található. A bélyegsorozat címletein - a blokkhoz hasonlóan az állat élőhelyére utaló környezetben, névérték szerinti sorrendben -a shagya arab, a mezőhegyesi félvér, a gidrán és a nóniusz fajták szerepelnek. Az alkalmi boríték és bélyegző grafikáján - különböző megjelenítésben - lovak láthatók.

Hucul - Két vadlófaj, a taki és a tarpán játszott közre létrejöttében. Már 1606-ban említik, természetesen nem mai értelembe vett fajtaként. Munkaképessége minden tekintetben kiváló, leginkább azonban a keskeny hegyi ösvényeken hasznosítják. Könnyű kezelhetősége miatt a gyerek körében is igen népszerű.

Lipicai - A ménest Habsburg Károly főherceg alapította 1850-ben. Ma már az európai kulturális örökség része. Az ötvenes években került a törzsállomány Szilvásváradra, ahol ma is kiváló fogathajtók öregbítik hírnevét. A lipicai mindig az elegancia lova volt, ezért soha nem terjedt el nagy számban.

Kisbéri félvér - Az 1848-49-es szabadságharcot követően elkobozták gróf Batthyány Kázmér kisbéri birtokát egy nemesvérű katonai ménes létrehozásának céljával. A cél megvalósult és olyan legendába illő telivérek fedeztek itt, mint a hírneves Kincsem apja.

Shagya arab - A keleti lovak már az ókorban, később pedig Mohamed próféta ideje óta méltán híresek voltak. Az arab lovat a török időktől kezdve már következetesen használták a magyar ló nemesítésére. Az arab ló tenyésztéséről híressé lett Bábolnát 1789-ben II. József alapította.

Mezőhegyesi félvér - 1841-ben került Mezőhegyesre a Furioso nevű angol telivér mén. Mindig veretlenül jött le a pályáról. Genetikai értékét igazolja, hogy testvére sem talált legyőzőre. Leszármazottai alkalmasakká váltak vadászlónak, illetve igás szolgálatban is beváltak.

Gidrán - A fajtaalapító mént 1816-ban vásárolták Egyiptomban, mely először Lipicára, majd Bábolnára került. Az 1900 éves elején a falkavadászatban próbálták ki eredménnyel. Fajtatisztán való fenntartása a világörökség szempontjából is jelentős.

Nóniusz - A fajta kialakulása a mezőhegyesi méneshez kötődik 1785-ben. Fénykorát a kiegyezés utáni években élte. A második világháború után a ló katonai hasznosítása megszűnt, és elsősorban az Alföldön teljesített szolgálatot igavonó állatként. Jelenleg Nóniusz lovakkal kitűnő eredményeket a fogathajtásban érnek el.