Szólások, és közmondások

Ha ló nincs, szamár is jó.
Ajándék lónak ne nézd a fogát.
Minden cigány a maga lovát dícséri.
Veri, mint szódás a lovát.
Belejött, mint a cigány lova a koplalásba.
Átesik a ló másik oldalára.
Nagy a feje, búsuljon a ló.
A lónak négy lába van, mégis megbotlik.
Közös lónak túrós a háta.
Rossz lóra tesz.
Csapjunk a lovak közé!
Azt a lovat ütik, amelyik húz.
A lovát keresi, rajta ül.
Kilóg a lóláb

Baskír közmondások

Lovad ha elereszted, megfogod, szavad ha elereszted, meg nem fogod.
Egy lóra két hámot nem raknak.
Lóval játszódó csikónak lába lesántul.
Eb a szénát meg nem eszi, ám a lovat sem hagyja enni.
Arany kantár a lovat nem jobbítja.
A madár röptében, a ló futtában, vitéz a csatában ismerszik meg.

Kazak közmondások

Férfi szárnya – a ló.
Hatéves gyerek ha felül a lóra, hatvanéves öreg is kitér előle.
Csikót ki megülni nem tud, gyereket csinálni sem tud.
Nyargalni a gyereknek dolga, nyeregbe ültetni az anyja dolga.
Rossz nyeregnél szőrén lovagolnom jobb, rossz asszonynál nőtlenül maradnom jobb.
Ló a havi abrakra gondol, teve az évi abrakra gondol, a szamár – ami a lába alatt van, arra gondol.
Jó hátasló patája magától meggyógyul.
Vak lóval a rühös ló – egy ménes.
Kanca ha sok van, csikó is sok van.
Lónak titkát ha nem tudod, hátulról ne közelítsd.
Sovány lónak ostor az ellensége, rongyos sátornak – az eső.
Lónak epéje nincs, madárnak teje nincs.
Jó ló elől nem botlik, legföljebb hátul.
Fejnek balta a rontója, lónak – a takonykór.
Lovadat jártában ostorozd.
Rossz ló a csikóval játszik.
Jó csődör ménesét ló őrzi.
Sárga lóra ha nem ülhetek – ülök a sárga földre.
Hitvány csődör az anyját hágja.
Anyja-rúgta csikónak nem sajog a húsa.
Ficánkol a csikó, de ménesét el nem hagyja.
Jó lónak fogát ne firtasd, jó embernek korát ne kérdezd.
Lónak a híre nagy, tevének – a talpa.
Pányvát ha nem fogsz, csikó nincs, ollót ha nem fogsz, bárány.
Habos hóban a róka ficánkol, sarjú fűben a ló ficánkol.
Lovas népnek sok az ellensége, gyalognépnek még több az ínsége.
A lovat a csikó hagyja le, apát a fiú.
Ló a földet botlás nélkül meg nem ismeri.
Ingatag bokorhoz lovat ne köss.
Egy kancának csecse kettő, egyik ha oda – teje nincs, egyik tevének púpja kettő, egyik ha oda – ereje nincs.
Gebén lovaglás helyett inkább gyalog járj.
Aki lovat tart, kínjától szabadul.
Kancát ha lovagolsz, csikó nincsen.
Ló ha nyughatatlan, belesoványul, férfi ha nyughatatlan, belevénül.
Lovas a fizetségét gyalogosnak át nem engedi.
Lankadt ember lova a kantárban megbotlik.
Lovat ha nem becsülsz, gyalog lakolj, étket ha nem becsülsz, éhen lakolj.
Bagoly-simogatással sólyom nem lesz, pokróc-magasztalással táltos nem lesz.
Egy hónapig míg nem lovagoltál, lovadat ne dicsérd, egy évig míg vele nem laktál, asszonyod ne dicsérd.
A kanca ha párba fogva megizzad, a csikó szabadon járva is megizzad.
Elváló barát a nyereg hátsó kápáját kéri.
A balga az alatta lévő lovat hat hónapig keresi.
Telivér lóért a csikó fizet.
Szitok nélkül a ló nem szalad.
Állhatatlan  ló a lelket gyötri.
Harapós ló a fogát nem mutatja.
Lovadnak ne az ezüst patkóját – a járását dicsérd.
Egy kancától tarka is születik, fakó is születik.
Telivér lovat ha arany patkóval patkolnak, a szamár is kényeskedve emeli lábát.
Lovas a szekeressel, ügetős a poroszkással útitárs nem lesz.
Furfangos kanca két csődört is éhen hagy.
Ménló az útra prüszköl, szűzkanca a szikesre.
Lóra keveset málházz, gyorsan hajtsd, tevére sokat málházz, lassan hajtsd.
Poroszkát futtakor becsülnek, jó embert – holtakor.
Ügyetlen legényen az ügyes ló kifog.
Lovad ha rossz, célod odavész, fiad ha rossz, erőd odavész, asszonyod ha rossz, vagyonod odavész.
Lovadtól bár megválsz, nyeregszerszámodtól meg ne válj.
A lovat ne ostorral – abrakkal biztasd.

Kirgiz közmondások

Eb dühét farka mutatja, ló dühét füle mutatja.
Szűzkancából a szükség poroszkát parancsol.