Szólások, és közmondások
Ha ló nincs, szamár is jó. Ajándék lónak ne nézd a fogát. Minden cigány a maga lovát dícséri. Veri, mint szódás a lovát. Belejött, mint a cigány lova a koplalásba. Átesik a ló másik oldalára. Nagy a feje, búsuljon a ló. A lónak négy lába van, mégis megbotlik. Közös lónak túrós a háta. Rossz lóra tesz. Csapjunk a lovak közé! Azt a lovat ütik, amelyik húz. A lovát keresi, rajta ül. Kilóg a lóláb
Baskír közmondások
Lovad ha elereszted, megfogod, szavad ha elereszted, meg nem fogod. Egy lóra két hámot nem raknak. Lóval játszódó csikónak lába lesántul. Eb a szénát meg nem eszi, ám a lovat sem hagyja enni. Arany kantár a lovat nem jobbítja. A madár röptében, a ló futtában, vitéz a csatában ismerszik meg.
Kazak közmondások
Férfi szárnya – a ló. Hatéves gyerek ha felül a lóra, hatvanéves öreg is kitér előle. Csikót ki megülni nem tud, gyereket csinálni sem tud. Nyargalni a gyereknek dolga, nyeregbe ültetni az anyja dolga. Rossz nyeregnél szőrén lovagolnom jobb, rossz asszonynál nőtlenül maradnom jobb. Ló a havi abrakra gondol, teve az évi abrakra gondol, a szamár – ami a lába alatt van, arra gondol. Jó hátasló patája magától meggyógyul. Vak lóval a rühös ló – egy ménes. Kanca ha sok van, csikó is sok van. Lónak titkát ha nem tudod, hátulról ne közelítsd. Sovány lónak ostor az ellensége, rongyos sátornak – az eső. Lónak epéje nincs, madárnak teje nincs. Jó ló elől nem botlik, legföljebb hátul. Fejnek balta a rontója, lónak – a takonykór. Lovadat jártában ostorozd. Rossz ló a csikóval játszik. Jó csődör ménesét ló őrzi. Sárga lóra ha nem ülhetek – ülök a sárga földre. Hitvány csődör az anyját hágja. Anyja-rúgta csikónak nem sajog a húsa. Ficánkol a csikó, de ménesét el nem hagyja. Jó lónak fogát ne firtasd, jó embernek korát ne kérdezd. Lónak a híre nagy, tevének – a talpa. Pányvát ha nem fogsz, csikó nincs, ollót ha nem fogsz, bárány. Habos hóban a róka ficánkol, sarjú fűben a ló ficánkol. Lovas népnek sok az ellensége, gyalognépnek még több az ínsége. A lovat a csikó hagyja le, apát a fiú. Ló a földet botlás nélkül meg nem ismeri. Ingatag bokorhoz lovat ne köss. Egy kancának csecse kettő, egyik ha oda – teje nincs, egyik tevének púpja kettő, egyik ha oda – ereje nincs. Gebén lovaglás helyett inkább gyalog járj. Aki lovat tart, kínjától szabadul. Kancát ha lovagolsz, csikó nincsen. Ló ha nyughatatlan, belesoványul, férfi ha nyughatatlan, belevénül. Lovas a fizetségét gyalogosnak át nem engedi. Lankadt ember lova a kantárban megbotlik. Lovat ha nem becsülsz, gyalog lakolj, étket ha nem becsülsz, éhen lakolj. Bagoly-simogatással sólyom nem lesz, pokróc-magasztalással táltos nem lesz. Egy hónapig míg nem lovagoltál, lovadat ne dicsérd, egy évig míg vele nem laktál, asszonyod ne dicsérd. A kanca ha párba fogva megizzad, a csikó szabadon járva is megizzad. Elváló barát a nyereg hátsó kápáját kéri. A balga az alatta lévő lovat hat hónapig keresi. Telivér lóért a csikó fizet. Szitok nélkül a ló nem szalad. Állhatatlan ló a lelket gyötri. Harapós ló a fogát nem mutatja. Lovadnak ne az ezüst patkóját – a járását dicsérd. Egy kancától tarka is születik, fakó is születik. Telivér lovat ha arany patkóval patkolnak, a szamár is kényeskedve emeli lábát. Lovas a szekeressel, ügetős a poroszkással útitárs nem lesz. Furfangos kanca két csődört is éhen hagy. Ménló az útra prüszköl, szűzkanca a szikesre. Lóra keveset málházz, gyorsan hajtsd, tevére sokat málházz, lassan hajtsd. Poroszkát futtakor becsülnek, jó embert – holtakor. Ügyetlen legényen az ügyes ló kifog. Lovad ha rossz, célod odavész, fiad ha rossz, erőd odavész, asszonyod ha rossz, vagyonod odavész. Lovadtól bár megválsz, nyeregszerszámodtól meg ne válj. A lovat ne ostorral – abrakkal biztasd.
Kirgiz közmondások
Eb dühét farka mutatja, ló dühét füle mutatja. Szűzkancából a szükség poroszkát parancsol. |